korporációs állam: hivatásrendi szervezetekre épített állam, melyben a →korporációk kizárólagos joggal gyűjtötték egybe egy-egy foglalkozási ág munkaadóit és munkavállalóit. - Benito Mussolini ol. Fasiszta Pártja szervezte meg és működtette 1927. IV. 21-1945. IV: fönnállása idején. „Alkotmánya” a Carta del Lavoro volt. E szerint az egész termelés nemz. szempontból egységes, célja az egyének jóléte, a nemz. hatalmának növekedése. A gazd. élet az államtól függ, a gazd. élet szervezői a korporációk. Ezek a közjogi hatáskörrel fölruházott hivatásrendek a munkaügyi vitákat önállóan döntötték el, kinevezett küldötteik alkották azt a tanácsadó és véleményező testületet, mely pol. döntési jog nélkül a népképviseleti ogy-t helyettesítette. 22 korporációt létesítettek, ezek csúcsszerve a Korporációk Országos Tanácsa, mely 1939: fölváltotta a régi képviseleti pol. rendszert. 1939. I. 19: törv-nyel szüntették meg a képviselőházat. A ~ kiküszöbölte az →osztályharcot, de kényszerszervezetként a munkavállalók számára az ügyeikbe való beleszólásnak csak a látszatát biztosította. Az egyenlőség formális volt, mivel a gazd. erővel szemben nem volt ellenhatása. 88

Mai enciklopédia 1941:216. - Chabod, Federico: Olaszo. tört. 1918-1948. Bp., 1967:84.